Jánoska

Ensemble

Jánoska Ensemble

Ondrej Janoska,hegedű

Roman Janoska,hegedű

František Janoska, zongora

Julius Darvas,  nagybőgő

Az új zenei irányzatok manapság ötletes nevek alatt jelennek meg, a fúziós és a crossover kategóriák folyamatosan bővülnek. De a Janoska Ensemble a maga klasszikus stílusával, sokszínű zenei nyelvével minden határt átlép. Debütáló CD-jük, amely néhány hónapon belül aranylemezes lett, találóan a „Janoska Style” címet viseli (Deutsche Grammophon, 2016).

Jánoska Ensemble

Ondrej Janoska,hegedű

Roman Janoska,hegedű

František Janoska, zongora

Julius Darvas,  nagybőgő

Az új zenei irányzatok manapság ötletes nevek alatt jelennek meg, a fúziós és a crossover kategóriák folyamatosan bővülnek. De a Janoska Ensemble a maga klasszikus stílusával, sokszínű zenei nyelvével minden határt átlép. Debütáló CD-jük, amely néhány hónapon belül aranylemezes lett, találóan a „Janoska Style” címet viseli (Deutsche Grammophon, 2016).

Nem könnyű feladat néhány szóban összefoglalni, mi teszi olyan különlegessé, egyedivé a Janoska-féle feldolgozásokat. Egyszerre törnek be a klasszikus és egyéb zenei repertoárok távoli területeire, s eközben a zenészek spontán kreativizmusából izgalmas, divatos, élő és lélegző, első osztályú előadásmód születik. Ezek a vitathatatlanul közönségbarát átírások három pozsonyi testvér művei – Ondrej és Roman Janoska hegedűn, František Janoska zongorán játszik, nagybőgőn pedig konstanzi születésű sógoruk, Julius Darvas kíséri őket.

A két család közös vonása az élő zenei hagyomány. Janoskáék hat generáció óta muzsikálnak, Julius Darvaséknál a nagybőgő hagyománya pedig több mint három generációra nyúl vissza. Az együttes további közös vonása az első osztályú zenei képzés és a számos díjjal kitűntetett szólóteljesítmény.

Gondosan válogatják programjaikat, gyakran „beszélő” neveket adva nekik, így saját kompozícióik érzelmi névjegykártyákként szolgálnak, és különleges színben tűntetik fel e kiemelkedő művészek személyiségjegyeit. A négy zenész saját egyéni stílusában közösen vállalkozik arra, hogy lelkes elhivatottsággal és kiteljesedő virtuozitással fejezze ki az improvizáció iránti szeretetét. Fellépéseiket közönségük eddig több mint négy kontinensen lelkes tapssal jutalmazta. A Janoska Ensemble – popzsargont használva – egy „élő együttes”. A művészek és a közönség érzelmi intelligenciáról és finom humorról tanúskodó interakciója, valamint az új zeneszámokban az ismert dallamok és a meglepetés-effektek ötvözése, a mesterien megrendezett játék mind garantálja, hogy a közönség a koncert végén állva, őrjöngő tapsviharral jutalmazza őket.

A „Janoska”-stílus nem pusztán felszínes virtuozitás, hanem sokkal inkább a zenészeknek az a képessége, ahogyan egymással és a közönségükkel gyors zenei párbeszédet hoznak létre. Ennek az adottságuknak köszönhetően olyan neves művészekkel léptek fel, mint Anna Netrebko, Al Jarreau, Bobby McFerrin, Juan Diego Florez, Brian McKnight, Julian Rachlin, Randy Newman, Bireli Lagrene és Lalo Schifrin.

A Janoska Ensemble a zenélés iránti kimeríthetetlen szenvedélyt közvetíti; számos koncertjük és turnéik mellett is folyamatosan új programokon és projekteken dolgoznak. Egyedülálló „Janoska”-stílusuk egyben jövőjük kulcsa is: zenei lenyomatot képezni napjaink egyik legizgalmasabb és legeredetibb zene együtteseként.

A Janoska Ensemble egyedülálló sokoldalúsága tette lehetővé, hogy új utakat keressenek a REVOLUTION CD-jük zenei anyagához, amely 2019 márciusában jelent meg a Deutsche Grammophon gondozásában.

A négy „liverpooli zseni” tiszteletére új albumukhoz a Janoska Ensemble négy híres Beatles-slágert dolgozott át saját Janoska-stílusukban. A CD címét azonban egyszersmind új értelmezési keretbe is helyezik: „Nem akarjuk magunkat megfontolatlanul összehasonlítani a Beatles-szel " – nyilatkozza Julius Darvas –, „de mi ma a klasszikus zenében pontosan arra törekszünk, amit ők anno a popzenében elértek. Bizonyos értelemben forradalmasítani szeretnénk a klasszikus zenét, ahogyan a Beatles forradalmasította a popzenét. A klasszikus művek tolmácsolásakor felelevenítjük az improvizáció művészetét, ami a barokk korban például magától értetődő volt."