Halász Péter
Karmester
Halász Péter az egyik legsokoldalúbb magyar karmester, aki egyaránt aktív opera- és koncertdirigensként. Az elmúlt években számos operapremier fűződött a nevéhez, amelyeket mind a magyar, mind a nemzetközi sajtó egyhangúan dicsért, kiemelten méltatva a dirigens tüzességét, valamint precíz és analitikus próbamunkáját. Repertoárjának központi helyét a bécsi klasszika és a német romantika foglalja el, különös tekintettel Mozart, Wagner és R.Strauss műveire, ugyanakkor számos alkalommal vezényli az olasz repertoárt, valamint kortárs zenei pro...
Halász Péter az egyik legsokoldalúbb magyar karmester, aki egyaránt aktív opera- és koncertdirigensként. Az elmúlt években számos operapremier fűződött a nevéhez, amelyeket mind a magyar, mind a nemzetközi sajtó egyhangúan dicsért, kiemelten méltatva a dirigens tüzességét, valamint precíz és analitikus próbamunkáját. Repertoárjának központi helyét a bécsi klasszika és a német romantika foglalja el, különös tekintettel Mozart, Wagner és R.Strauss műveire, ugyanakkor számos alkalommal vezényli az olasz repertoárt, valamint kortárs zenei produkciókat és barokk darabokat eredeti hangszereken.
A Magyar Állami Operaház főzeneigazgatójaként (2013-2016) Halász Péter számos sikeres premiert vezényelt. Verdi Falstaffja nyitotta a sort, a szerző 200. születésnapja alkalmából. Az “Árnyék nélküli asszony” premierjével nagy adósságot törlesztett a budapesti Operaház, mivel R. Strauss egyik fő műve először hangzott el Magyarországon. Az előadás óriási közönség- és kritikai siker volt, és azóta is az Operaház egyik legfontosabb produkciója. Mozart: “Cosí fan tutte” -ját az Oscar díjas filmrendezővel, Jiri Menzellel közösen mutatták be, a legtehetségesebb ifjú magyar szólistákkal a főbb szerepekben. Ezt követte Weber: “A bűvös vadász” c. operája. A 2015-ös “A Rajna kincsé” -vel egy teljesen új Wagner: “A Niebelung gyűrűje” ciklus vette kezdetét, amely 2016-ban “A Walkür” -rel és 17-ben a “Siegfried” -del folytatódott, olyan világsztárok közreműködésével, mint Linda Watson, Tomasz Konyeczny és Egils Silins. Thomas Adés a “Vihar” című művének kelet-európai ősbemutatójával először hangzott el napjaink egyik legfontosabb zeneszerzőjének színpadi műve Magyarországon.
Halász Péter 2010-ben Rossini: “A sevilliai borbély” című operájával debütált Fischer Ádám meghívására Budapesten. Azóta rendszeresen vezényli a ház repertoárelőadásait is. Dirigálta többek közt Verdi: “Rigoletto” -ját (Ambrogio Maestrivel a címszerepben), “Nabucco” -ját, valamint “Traviata” -ját; Puccini: “Turandot” -ját, “Pillangókisasszony” -át, “Bohémélet” -ét, Mozart: “Don Giovanni” -ját és a “Figaro Házasságá” -t valamint J. Strauss: “A Denevér” -jét.
Az Operaház főzeneigazgatójaként számos koncertet is vezényelt. Ezek közül kiemelkedik Verdi: “Requiem”-jének (Anja Kampéval és Komlósi Ildikóval a szólisták közt) és Beethoven: 9. Szimfóniájának előadása. 2016-ban Halász Péter dirigálta Plácido Domingo gálakoncertjét, amelyen a mester első alkalommal lépett fel az budapesti Operaház színpadán.
Emellett olyan világhírű énekesek gálakoncertjeit is vezényelte, mint Angela Gheorghiu, Vesselina Kassarova, Piotr Beczala és Feruccio Furlanetto.
2017-ben Halász Pétert a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki.
Halász Péter Budapesten született és szülővárosában folytatott zongora és zeneszerzői tanulmányai után a Bécsi Zeneművészeti Egyetem karmester szakán diplomázott Leopold Hager tanítványaként. A Bécsben töltött évek a mai napig meghatározzák zenei ízlését és esztétikáját. Ezek után Luzernben Bernard Haitink tanítványa volt. Rendkívül nagy hatással volt rá Fischer Ádám, akivel a közös munkája a kismartoni Haydn Fesztiválon kezdődött asszisztensként, és kapcsolatuk azóta is tart.
Tanulmányai után Halász Péter a Zürichi Operaház operastúdiójának tagjaként korrepetált fiatal énekeseket. Ezután a Mainzi Állami Színházhoz szerződött karmesterként, ahol több, mint tizenöt különböző produkciót vezényelt.
2011-től két évadon át az Aacheni Operaház és Szimfonikus Zenekar helyettes főzeneigazgatójaként dolgozott. Itt is számos premier fűződik a nevéhez: Savatore Sciarrino: “Superflumina”, Rossini: “Hamupipőke”, J. Strauss: “A denevér”, Poulenc: “Az emberi hang” /Monteverdi: “Tankréd és Klorinda párviadala”, Verdi: “Az álarcosbál”. Aachenben az “Ariodante” és az “Alcina” premierjeivel elkezdett egy Haendel ciklust eredeti hangszereken. Ezenkívül Bizet: “Carmen” -jának, Humperdinck: “Jancsi és Juliska” -jának, Verdi: “Simon Boccanegra” -jának előadásait is dirigálta. A “Trisztán és Izolda” aacheni előadásával debütált Wagner- karmesterként.
2015-ben meghívást kapott a Hamburgi Állami Operaháztól, ahol Puccini: “Manon Lescaut” -jával debütált. Ezenkívül számos más német operaházban dirigált vendégként: Baadisches Staatstheater Karlsruhe (Wagner: “A rajna kincse”), Staatstheater Kassel (Puccini: “Bohémélet”), Saarlaendisches Staatstheater (Puccini: “Bohémélet”), Musiktheater im Revier Gelsenkirchen (Saint Seans: “Sámson és Dalila”), Staatstheater Braunschweig (Puccini: “A Pillangókisasszony).
Kocsis Zoltán személyes meghívására Holst: “A bolygók” c. művével mutatkozott be a Nemzeti Filharmonikus Zenekar élén. A Nürnbergi Állami Zenekarral egy magyar programot vezényelt Tzimon Bartoval szólistaként. A Nordwestdeutsche Philharmonie-val Rahmanyinov: 3. Zongoraversenyét adta elő Lahav Shani szólójával. Ezenkívül vezényelte koncerten a Budapesti Fiharmóniai Társaság Zenekarát, a MÁV Szimfonikus Zenekart, a Mainzi Állami Zenekart, az Aacheni Szimfonikus Zenekart, valamint a bécsi ORF Zenekart.
2018/19-es tervek közt szerepel egy turné a Magyar Állami Operaházzal, ahol Puccini: “Tosca”-ját dirigálja koncertszerűen, valamint az Operaház vendégjátéka a Deutsche Oper Berlin-ben az “Árnyék nélküli asszony”-nyal. 2019 áprilisában Eötvös Péter meghívására az Eötvös Alapítvány által rendezett nemzetközi karmesterkurzus keretében fog tanítani.
